A 2001. évi XL. törvény (a hírközlésről):

Az Országgyűlés az információs társadalom hírközlési infrastruktúrájának 
továbbfejlesztése, valamint a fogyasztók biztonságos, megfelelő minőségű és árú 
hírközlési szolgáltatásokkal való ellátása érdekében, a hírközlési piac fejlődése, 
védelme, a verseny biztosítása, továbbá a hírközlési hálózatok hatékony 
együttműködésének biztosítása céljából a hírközlésről a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A TÖRVÉNY HATÁLYA, ALAPELVEI

1. § (1) A törvény meghatározza:

a) a hírközlési piac működésének alapvető szabályait, a hírközléssel összefüggő 
tevékenységet végzők, a szolgáltatók, a felhasználók jogait és kötelezettségeit;

b) a hírközléssel kapcsolatos állami feladatokat, az állami feladatokat ellátó 
intézményrendszert, az állami és hatósági eljárások rendjét;

c) a hírközlési tevékenységgel, szolgáltatással összefüggő egyéb szabályokat, ha 
más jogszabály erről nem rendelkezik.

(2) E törvényt kell alkalmazni a Magyar Köztársaság területén végzett, illetőleg 
területére irányuló hírközlési tevékenységekre, illetőleg nyújtott vagy igénybe 
vett hírközlési szolgáltatásokra, valamint minden olyan tevékenységre, amelynek 
gyakorlása során rádiófrekvenciás jel keletkezik.

(3) E törvény hatálya alá tartozik

a) a (2) bekezdésben foglalt, vagy azzal összefüggő tevékenységet végző vagy 
szolgáltatást nyújtó természetes, illetőleg jogi személy vagy jogi személyiséggel 
nem rendelkező gazdasági társaság,

b) a felhasználó,

c) a (2) bekezdésben foglalt tevékenységgel vagy a szolgáltatással érintett 
belföldi vagy külföldi természetes, illetőleg jogi személy vagy jogi személyiséggel 
nem rendelkező gazdasági társaság.

(4) E törvényt a kizárólag kormányzati, nemzetbiztonsági, igazságszolgáltatási, 
rendvédelmi, illetőleg védelmi igények kielégítését szolgáló - rendeltetésük 
szerint elkülönült - távközlő hálózatok (zártcélú hálózatok) tekintetében a rájuk 
vonatkozó külön törvényekkel és más jogszabályokkal összhangban, az azokban foglalt 
eltérésekkel kell alkalmazni.

(5) A hírközlésre vonatkozó fogalmak meghatározását a 110. § tartalmazza.

2. § (1) A törvény célja:

a) a hírközlési szolgáltatások - mint közérdekű szolgáltatások - elérhetőségének és 
nemzetközi szerződéseinkkel összhangban levő szabad forgalmának biztosítása, 
ideértve a határokon átnyúló szolgáltatásokat is;

b) az információs társadalom hírközlési infrastruktúrájának fejlődését elősegítő, 
kiszámítható, átlátható, használt technológiától független, a versenysemlegességet 
csak indokolt mértékben korlátozó keretjellegű szabályozás megteremtése;

c) a hírközlési verseny fejlődésének elősegítése;

d) a társadalom egésze érdekében meghatározott hírközlési szolgáltatásokhoz való 
egyetemes hozzáférés lehetővé tétele;

e) a piaci résztvevők szabadságát, jogait, kötelezettségeit, esélyegyenlőségét, 
érdekérvényesítési lehetőségét és új szereplők piacra lépését biztosító 
mechanizmusok kialakítása, a jelentős piaci erővel rendelkezők befolyásának - a 
hatékony versenypiac kialakulásához és fenntartásához szükséges mértékű - 
differenciált ellensúlyozása;

f) a fogyasztók érdekeinek védelme a hírközlési piac valamennyi szereplőjével 
fenntartott kapcsolataikban;

g) a hírközléssel összefüggő adatvédelem elősegítése, illetőleg megvalósítása;

h) a környezetvédelmi követelmények érvényesítése a hírközléssel összefüggésben;

i) a korlátos erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás;

j) az Európai Közösség szabályozásával való összeegyeztethetőség biztosítása, a 
magyar hírközlési piac integrációjának elősegítése a közösség piacába;

k) a nemzetközi kötelezettségek teljesítése, továbbá

l) a hírközlés állami feladatai ellátásával, ezen belül a hírközlés biztonságával, 
a veszélyhelyzeti felkészítés rendjével kapcsolatos alapvető szabályok 
meghatározása.

(2) A hírközlési tevékenységet végzőknek az e törvény hatálya alá tartozó 
tevékenységek, illetőleg szolgáltatások nyújtása során együtt kell működniük.

MÁSODIK RÉSZ

A HÍRKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRA, ILLETŐLEG TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

II. Fejezet

A HÍRKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁSOK MEGKEZDÉSÉNEK FELTÉTELEI

Jogosultság hírközlési szolgáltatás nyújtására

3. § (1) Hírközlési szolgáltatást a 70. § (3) bekezdés szerinti hatósághoz történt 
bejelentés alapján bármely természetes, illetőleg jogi személy vagy jogi 
személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság nyújthat, a (2) és (3) bekezdés 
szerinti kivétellel, illetőleg a 4. §-ban foglalt korlátozásokkal.

(2) Az országos és körzeti rádió- és televízió-műsor szétosztását, valamint 
szórását (a szakosított műsorszolgáltatás kivételével) erre a távközlési 
szolgáltatás végzésére alapított koncessziós társaság, valamint az állam által, 
külön jogszabályban meghatározott feltételekkel e célra alapított gazdálkodó 
szervezet végezheti.

(3) Az egyetemes postai szolgáltatási körbe tartozó, az egyetemes szolgáltatón 
kívüli szolgáltató által nyújtott szolgáltatás külön jogszabályban meghatározott 
tartalmú és eljárásban kiadott engedély alapján nyújtható.

Egyes hírközlési szolgáltatások megkezdésének és végzésének sajátos feltételei

4. § (1) Kábeles műsorelosztási szolgáltatást - a (2) bekezdés szerinti 
kivétellel - csak jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság végezhet.

(2) Kábeles műsorelosztási szolgáltatás végzésére jogi személyiség nélküli 
gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó is jogosult abban az esetben, ha 
szolgáltatási területén az előfizetői (együttes előfizetői) létszám az ötezret 
nem éri el. Az ötezredik előfizetői szerződés megkötését követő hat hónapon belül 
a szolgáltató köteles eleget tenni az (1) bekezdésben foglaltaknak.

(3) Ha a 25. § (2) bekezdés a) pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel 
rendelkező szolgáltató kábeles műsorelosztási szolgáltatást kíván nyújtani, erre 
külön gazdálkodó szervezetet kell létrehoznia.

(4) Nem létesíthet, illetve nem szerezhet rendelkezési jogot a saját, illetve 
egymás távközlő hálózatával párhuzamos, műsorelosztási tevékenységre alkalmas 
kábeles hálózaton a harmincezres népességszám alatti települések kivételével

a) a 25. § (2) bekezdés a) pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező 
szolgáltató;

b) az olyan gazdálkodó szervezet, melyben a párhuzamos hálózattal rendelkező, a) 
pont szerinti szervezet közvetve vagy közvetlenül befolyásoló részesedéssel 
rendelkezik.

A hírközlési szolgáltatás bejelentése

5. § (1) A hírközlési szolgáltatást annak megkezdése előtt harminc nappal, 
nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni a hatóságnál.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell legalább:

a) a bejelentő, valamint képviselője nevét (cégnevét), címét (székhelyét);

b) a nyújtani kívánt szolgáltatás megnevezését, statisztikai jelzőszámát, leírását;

c) azon földrajzi terület meghatározását, melyen a szolgáltatást nyújtani kívánja;

d) annak meghatározását, hogy a szolgáltatást mely felhasználói kör számára kívánja 
nyújtani;

e) annak meghatározását, hogy a szolgáltatást milyen tárgyi feltételekkel
kívánja nyújtani.

(3) Ha a szolgáltatás tekintetében szükséges, a bejelentéshez csatolni kell a (2) 
bekezdésben foglaltakon túl

a) annak megjelölését, hogy mely - a 7-8. §-ban foglaltaknak megfelelő - 
berendezések útján lehet a szolgáltatást igénybe venni;

b) a szolgáltató nyilatkozatát arról, hogy e törvény szerint milyen - a 10-11. § 
szerinti - engedélyek szükségesek a szolgáltatás nyújtásához;

c) a szolgáltatással kapcsolatos általános szerződési feltételeket, ha külön 
jogszabály ennek készítését írja elő;

d) a szolgáltatás tekintetében külön jogszabályban meghatározott feltételek 
teljesítéséről szóló nyilatkozatot, vagy jogszabályi feltételek hiányában a 
bejelentő által vállalt feltételeket;

e) a szolgáltatás megfelelőségére vonatkozó nyilatkozatot.

(4) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatások bejelentésének további tartalmi elemeit 
és mellékleteit külön jogszabály tartalmazza.

A bejelentés nyilvántartásba vétele

6. § (1) A hatóság a bejelentést nyilvántartásba veszi és a nyilvántartásba vétel 
tényéről értesíti a bejelentőt. A nyilvántartásba vételt megelőzően a hatóság 
ellenőrzi, hogy a bejelentésben foglaltak megfelelnek-e a jogszabályok 
előírásainak.

(2) A nyilvántartásba vételt a hatóság abban az esetben tagadja meg, ha a bejelentő 
az e törvényben, illetve egyéb jogszabályokban meghatározott feltételeket nem 
elégíti ki. A szolgáltatás - a nyilvántartásba vétel megtagadása, illetve a (3)-(5) 
bekezdés szerinti eset kivételével - a bejelentéstől számított harminc nap 
elteltével abban az esetben is megkezdhető, ha a hatóság az (1) bekezdésben 
említett értesítést nem adja ki.

(3) Ha a szolgáltatáshoz a szolgáltató a 9. § (2) bekezdésének hatálya alá nem 
tartozó interfészekkel ellátott hálózatot vesz igénybe, a szolgáltatás legkorábban 
az interfészek bejelentését követő kilencven nap elteltével kezdhető meg, ha ez a 
(2) bekezdés szerinti határidőt követően esedékes.

(4) A műsorelosztási szolgáltatást végző szolgáltató a műsorelosztási szolgáltatást 
csak a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: 
Rtv.) szerinti nyilvántartásba vételt követően kezdheti meg.

(5) A 17. § (2) bekezdése szerinti országos tudakozó szolgáltatás nyújtását a 
bejelentéstől számított kilencven nap elteltével lehet megkezdeni, azonban a 
szolgáltatást a hatóságnak ebben az esetben is - a megtagadás esetét kivéve - a 
bejelentéstől számított harminc napon belül nyilvántartásba kell vennie. Ezt 
követően a tevékenység megkezdésének időpontjáig a távbeszélő, illetve mobil 
rádiótelefon szolgáltatók kötelesek az új országos tudakozó szolgáltató 
tekintetében is technikailag lehetővé tenni, hogy az előfizetők azt elérhessék.

(6) A hatóság törli a szolgáltatást a nyilvántartásból, ha annak nyújtását a 
szolgáltató a nyilvántartásba vételtől számított 180 napon belül nem kezdi meg, 
illetőleg ha a 85. § (1) bekezdése szerinti jogerős és végrehajtható határozatával 
megtiltotta a szolgáltatás nyújtását. A szolgáltató köteles tájékoztatni a 
hatóságot, ha a szolgáltatás nyújtását a bejelentés ellenére 180 napon belül nem 
kezdi meg.

Kapcsolódó szócikkek Szerkesztés

• Spamtörvény
• Törvények