A 2001. évi XXXV. törvény (az elektronikus aláírásról):

Az Országgyűlés - felismerve és követve az egyetemes fejlődésnek az 
információs társadalom felé mutató irányát, az új évezred egyik legfontosabb 
kihívásának eleget téve - törvényt alkot az elektronikus aláírásról annak 
érdekében, hogy megteremtse a hiteles elektronikus nyilatkozattétel, illetőleg 
adattovábbítás jogszabályi feltételeit az üzleti életben, a közigazgatásban és 
az információs társadalom által érintett más életviszonyokban.

A törvény hatálya, alapelvek, kivételek, értelmező rendelkezések

1. § (1) E törvényt kell alkalmazni

a) az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást végző természetes, illetve 
jogi személyre vagy jogi személyiség nélküli szervezetre, gazdálkodó szervezetre;

b) az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást igénybe vevő, illetőleg 
elektronikus aláírást felhasználó természetes, illetve jogi személyre vagy jogi 
személyiség nélküli szervezetre;

c) az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásra és az elektronikus aláírás 
felhasználásának egyes kérdéseire.

(2) Egymással szerződéses viszonyban álló felek az elektronikus dokumentumok 
szervezetek (személyek) korlátozott és zárt körében való elfogadásának 
feltételeit - a 3. § (2) bekezdése szerinti korlátok között - e törvény 
szabályaitól eltérően is megállapíthatják. A 3. § (1) bekezdését ebben az esetben 
is alkalmazni kell.

(3) Nem alkalmazható e törvény - a 2. § 6. pontja és a 3. § (1) bekezdése 
kivételével - a fokozott biztonságúnak nem minősülő elektronikus aláírásra.

2. § Ha jogszabály a következő fogalmakat említi, azokat e § szerint kell 
értelmezni:

1. Aláírás-létrehozó adat: olyan egyedi adat (jellemzően kriptográfiai magánkulcs), 
melyet az aláíró az elektronikus aláírás létrehozásához használ.

2. Aláírás-ellenőrző adat: olyan egyedi adat (jellemzően kriptográfiai nyilvános 
kulcs), melyet az elektronikus iratot vagy dokumentumot megismerő személy az 
elektronikus aláírás ellenőrzésére használ.

3. Aláírás-létrehozó eszköz: olyan hardver, illetve szoftver eszköz, melynek 
segítségével az aláíró az aláírás-létrehozó adatok felhasználásával az elektronikus 
aláírást létrehozza.

4. Aláíró: az a természetes személy, akihez az elektronikus aláírás 
hitelesítés-szolgáltató (a továbbiakban: hitelesítés-szolgáltató) által közzétett 
aláírás-ellenőrző adatok jegyzéke szerint az aláírás-ellenőrző adat kapcsolódik.

5. Biztonságos aláírás-létrehozó eszköz: az e törvény 1. számú mellékletében 
foglalt követelményeknek eleget tevő aláírás-létrehozó eszköz.

6. Elektronikus aláírás: elektronikus dokumentumhoz azonosítás céljából logikailag 
hozzárendelt és azzal elválaszthatatlanul összekapcsolt elektronikus adat, 
illetőleg dokumentum.

7. Elektronikus aláírás ellenőrzése: az elektronikus dokumentum aláíráskori, 
illetve ellenőrzéskori tartalmának összevetése, továbbá az aláíró személyének 
azonosítása a dokumentumon szereplő, illetve a hitelesítés-szolgáltató által 
közzétett aláírás-ellenőrző adat, valamint a tanúsítvány felhasználásával.

8. Elektronikus aláírás felhasználása: elektronikus adat elektronikus aláírással 
történő ellátása, illetve elektronikus aláírás ellenőrzése.

9. Elektronikus aláírás hitelesítés-szolgáltató: a 6. § (2) bekezdése szerinti 
tevékenységet végző személy (szervezet).

10. Elektronikusan történő aláírás: elektronikus aláírás hozzárendelése, illetve 
logikailag való hozzákapcsolása az elektronikus adathoz.

11. Elektronikus aláírási termék: olyan szoftver vagy hardver, amely elektronikus 
aláírással kapcsolatos szolgáltatások nyújtásához, így különösen elektronikus 
aláírások, illetőleg időbélyegző készítéséhez vagy ellenőrzéséhez használható.

12. Elektronikus dokumentum: elektronikus eszköz útján értelmezhető adat, mely 
elektronikus aláírással van ellátva.

13. Elektronikus irat: olyan elektronikus dokumentum, melynek funkciója szöveg 
betűkkel való közlése, és a szövegen kívül az olvasó számára érzékelhetően 
kizárólag olyan egyéb adatokat foglal magában, melyek a szöveggel szorosan 
összefüggenek, annak azonosítását (pl. fejléc), illetve könnyebb megértését (pl. 
ábra) szolgálják.

14. Elektronikus okirat: olyan elektronikus irat, mely nyilatkozattételt, illetőleg 
nyilatkozat elfogadását, vagy nyilatkozat kötelezőnek elismerését foglalja magában.

15. Fokozott biztonságú elektronikus aláírás: elektronikus aláírás, amely megfelel 
a következő követelményeknek:

a) alkalmas az aláíró azonosítására és egyedülállóan hozzá köthető,

b) olyan eszközzel hozták létre, mely kizárólag az aláíró befolyása alatt áll,

c) a dokumentum tartalmához olyan módon kapcsolódik, hogy minden - az aláírás 
elhelyezését követően az iraton, illetve dokumentumon tett - módosítás érzékelhető.

16. Időbélyegző: elektronikus irathoz, illetve dokumentumhoz végérvényesen 
hozzárendelt, illetőleg az irattal vagy dokumentummal logikailag összekapcsolt 
igazolás, amely tartalmazza a bélyegzés időpontját, és amely a dokumentum 
tartalmához technikailag olyan módon kapcsolódik, hogy minden - az igazolás 
kiadását követő - módosítás érzékelhető.

17. Minősített elektronikus aláírás: olyan - fokozott biztonságú - elektronikus 
aláírás, amely biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel készült, és amelynek 
hitelesítése céljából minősített tanúsítványt bocsátottak ki.

18. Minősített hitelesítés-szolgáltató: a 8. § (3) bekezdése szerint 
nyilvántartásba vett hitelesítés-szolgáltató.

19. Minősített tanúsítvány: az e törvény 2. számú mellékletében foglalt 
követelményeknek megfelelő olyan tanúsítvány, melyet minősített szolgáltató 
bocsátott ki.

20. Szolgáltatási szabályzat: a 6. § (1) bekezdése szerinti szolgáltató 
tevékenységével kapcsolatos részletes eljárási és egyéb működési szabályokat 
tartalmazó szabályzat.

21. Tanúsítvány: hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott igazolás, amely az 
aláírás-ellenőrző adatot a 9. § (3), illetőleg (4) bekezdése szerint egy 
meghatározott személyhez kapcsolja, és igazolja e személy személyazonosságát.

3. § (1) Elektronikus aláírás, illetve elektronikus irat vagy dokumentum 
elfogadását - beleértve a bizonyítási eszközként történő alkalmazást - megtagadni, 
jognyilatkozat tételére, illetve joghatás kiváltására való alkalmasságát kétségbe 
vonni - a (2) bekezdés szerinti korlátozással - nem lehet kizárólag amiatt, hogy az 
aláírás, illetve az irat vagy dokumentum elektronikus formában létezik.

(2) A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének 598-684. §-aiban szereplő, 
illetve a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 
szerinti jogviszonyokban nem lehet az elektronikus formán kívüli dokumentumokat 
mellőzve, csak elektronikus aláírást felhasználni, illetve elektronikus iratot 
vagy dokumentumot készíteni.

(3) A bírósági eljárások különböző típusaiban - az (1) bekezdésben előírt, 
bizonyítási eszközkénti felhasználáson túlmenően - eljárási cselekményeket akkor 
lehet az elektronikus formán kívüli dokumentumokat mellőzve, csak elektronikus 
irat, dokumentum, illetve elektronikus aláírás használatával foganatosítani, ha 
ezt az eljárástípusra vonatkozó jogszabály kifejezetten lehetővé teszi.

(4) Az egyes ágazatokhoz tartozó hatóságok által lefolytatott államigazgatási 
eljárásokban - az (1) bekezdésben előírt, bizonyítási eszközkénti felhasználáson 
túlmenően - eljárási cselekményeket akkor lehet az elektronikus formán kívüli 
dokumentumokat mellőzve, csak elektronikus irat, dokumentum, illetve elektronikus 
aláírás használatával foganatosítani, ha ezt

a) az államigazgatási ügy intézése tekintetében az eljárástípusra, illetve az 
ágazatra vonatkozó jogszabály kifejezetten lehetővé teszi,

b) az önkormányzati államigazgatási, illetve hatósági ügy intézése során pedig 
azokban az esetekben, ha az a) pont szerinti feltétel fennáll és az önkormányzat - 
illetékességi területére nézve - az elektronikus ügyintézést rendeletben lehetővé 
teszi.

(5) A (3)-(4) bekezdés szerinti esetekben, ha a vonatkozó jogszabály írásos formát 
ír elő, e követelménynek elektronikus irat használatával is eleget lehet tenni.

(6) A Kormány a központi közigazgatási szervek és a helyi önkormányzati 
közigazgatási szervek által készített elektronikus dokumentumok, valamint az 
ezekhez felhasznált elektronikus aláírások és hozzájuk tartozó tanúsítványok, 
illetve az azokat hitelesítő szolgáltatók tekintetében rendeletben külön 
követelményeket írhat elő.

(7) Jogszabály nem teheti elektronikus aláírás felhasználását ügyfél részére 
kötelezővé.

(8) Minősített tanúsítványt bármely - a (3)-(4) bekezdés szerinti - bírósági vagy 
államigazgatási eljárásban el kell fogadni.

Az elektronikus dokumentum, illetve az elektronikus aláírással kapcsolatos 
szolgáltatások jogkövetkezményei

4. § (1) Ha jogszabály a 3. § (2)-(4) bekezdésében foglaltakon kívüli jogviszonyban 
írásba foglalást ír elő, e követelménynek eleget tesz az elektronikus iratba 
foglalás is, ha az elektronikus iratot fokozott biztonságú elektronikus aláírással 
írják alá.

(2) Ha az elektronikus okiraton kívüli elektronikus dokumentumon minősített 
elektronikus aláírás szerepel és az aláírás ellenőrzésének eredményéből más nem 
következik, vélelmezni kell, hogy a dokumentum tartalma az aláírás óta nem 
változott.

(3) A fokozott biztonságú, illetve minősített elektronikus aláírással ellátott 
elektronikus dokumentum kinyomtatott változatához nem fűződnek az ugyanezen 
dokumentum elektronikus változatának bizonyító ereje tekintetében előírt szabályok.

(4) Amennyiben az elektronikus aláírási termék rendelkezik a Miniszterelnöki 
Hivatalt vezető miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kijelölt, illetve a 
laboratóriumok, a tanúsító és ellenőrző szervezetek akkreditálásáról szóló 1995. 
évi XXIX. törvény szerinti szakmai akkreditáló bizottságok által akkreditált és 
tanúsításra jogosult szervezetek, illetőleg a 7. § (3) bekezdése szerinti tanúsító 
szervezet által kiadott igazolással, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, 
hogy az elektronikus aláírási termék biztonságos, továbbá megfelel az igazolásban 
megjelölt egyéb követelményeknek.

(5) Amennyiben az aláírás-létrehozó adatot olyan szolgáltató helyezte el az 
aláírás-létrehozó eszközön, amely az adat elhelyezésekor e szolgáltatás 
tekintetében szerepelt a minősített szolgáltatók nyilvántartásában, az ellenkező 
bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az aláírás-létrehozó adat kizárólag a 
szolgáltatást igénybe vevő birtokában van.

(6) Amennyiben az időbélyegzést olyan szolgáltató végezte, amely az időbélyegzéskor 
szerepelt a minősített szolgáltatók nyilvántartásában és az időbélyegző 
ellenőrzésének eredményéből más nem következik, az ellenkező bizonyításáig 
vélelmezni kell, hogy a dokumentumban foglalt adatok az időbélyegző elhelyezése óta 
nem változtak.

(7) Törvény - a 3. § (2) és (7)-(8) bekezdésének keretein belül - az elektronikus 
dokumentumhoz, illetve az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokhoz 
további jogkövetkezményt fűzhet.

Kapcsolódó szócikkek Szerkesztés

• Spamtörvény
• Törvények