FANDOM


2004 júniusában dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos a sorozatos kérdésekre való tekintettel egy formalevelét nyilvánosságra hozta, közszemlére tette:

Ügyiratszám: 770/A/2004-8


Tisztelt […] Úr!

Ön számos beadvánnyal fordult az Adatvédelmi Biztos Irodájához, melyben az Önnek 
több magánszemély és jogi személy által Önhöz eljuttatott kéretlen elektronikus 
levél küldésének (spam) gyakorlatát kifogásolja. Ön beadványában megküldte az erre 
vonatkozó levelezésüket, melynek alapján állásfoglalásomat kérte. Tájékoztatom, 
hogy a beadványok tárgyazonosságára tekintettel azokat összevontan vizsgálom, 
melyekre vonatkozólag állásfoglalásom a következő:

2002 januárjában lépett hatályba az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, 
valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről 
szóló 2001. CVIII. törvény (a továbbiakban: Ekt.), amely megteremtette a kéretlen 
üzleti célú levelek (spam-ek) jogi szabályozását.

Hivatkozva a fenti törvény 14.§-ának (1) – (4) bekezdéseire, a küldött reklámnak 
azonosíthatónak kell lennie, amint az hozzáférhetővé válik az igénybe vevő számára. 
Kiemelendő, hogy kizárólag az igénybe vevő egyértelmű, előzetes hozzájárulásával 
küldhető elektronikus úton reklám. A reklámhoz kapcsolódóan az elektronikus levél 
küldőjének tájékoztatni kellett volna Önt arról az elektronikus levelezési címről 
és egyéb elérhetőségről, ahol a reklám küldésének megtiltása iránti igényét 
bejelentheti. Továbbá a reklámozó köteles nyilvántartást vezetni azokról, akik 
számára írásban bejelentették, hogy kívánnak reklámot kapni. A nyilvántartás 
harmadik fél számára kizárólag az igénybe vevő előzetes hozzájárulásával adható 
át. Nem küldhető tehát reklám azoknak, akik az előbb említett nyilvántartásban 
nem szerepelnek.

Az igénybe vevők körét taglalva megállapítható, hogy az Ekt. mind a természetes, 
mind a jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkezők részére küldött 
reklámot megtiltja előzetes hozzájárulásuk nélkül. Amennyiben a reklámozók a reklám 
küldésével a fenti körbe tartozók, azaz bárkinek a jogát vagy jogos érdekét 
megsértik, ezen személyek kérelemre reklámfelügyeleti eljárás indulhat ellene. Az 
Ekt. szankcióit tekintve, ha az eljáró szerv az eljárás során megállapítja a reklám 
jogsértő voltát, elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a 
jogsértő magatartás további folytatását. Az eljáró szerv határozatával bírságot is 
kiszabhat azzal szemben, aki a jogsértést elkövette. A bírság többszörös jogsértés 
esetén halmozottan is kiszabható. A bírság összegét az eset összes körülményeire - 
így különösen a fogyasztók érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot 
időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell 
meghatározni. A jogerősen kiszabott és be nem fizetett bírságot adók módjára és 
azokkal egy sorban kell behajtani.

Figyelembe véve a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok 
nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényt (továbbiakban Avtv.) a reklámozók 
kéretlen üzleti célú levélküldése adatvédelmi szempontból azért kifogásolható, mert 
az Ön, mint természetes személy e-mail címére küldték el reklámajánlatukat. Az 
Avtv. 2. § -ának 1. pontja szerint személyes adat: bármely meghatározott 
(azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) 
kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó 
következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, 
amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható.

Az előbbiek alapján az e-mail cím személyes adat, ezért az Avtv. 25. §. (2) 
bekezdésére hivatkozva felszólítottam […]-t,…[…]-t a jogellenes adatkezelési 
tevékenysége megszüntetésére, valamint felhívtam a figyelmüket arra, hogy a 
szükséges intézkedéseket haladéktalanul köteles megtenni és erről 30 napon belül 
írásban tájékoztatni kell az adatvédelmi biztost.

Továbbá tájékoztatom Önt arról, hogy az ügyben bírósági eljárást kezdeményezhet, 
így az Ekt. szankcióin túl az Avtv. és a Polgári Törvénykönyv szankciói is 
érvényesülhetnek, valamint büntetőjogi következményt is vonhat maga után a kéretlen 
levél (spam) elküldése. (lásd a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv. 
177./A §-t: Visszaélés személyes adattal)

Tekintettel az ilyen és más jellegű ügyek számosságára, valamint arra, hogy a 
jogellenes adatkezelés esetén az Avtv.-ben meghatározottakon túl a jogérvényesítés 
már bírói útra tartozik, kérem vegye igénybe az előbbiekben megemlített polgári és 
büntetőjogi jogérvényesítés eszközeit.

Budapest, 2004. június 17.



Üdvözlettel
 


Dr. Péterfalvi Attila

Forrás Szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek Szerkesztés

Ad blocker interference detected!


Wikia is a free-to-use site that makes money from advertising. We have a modified experience for viewers using ad blockers

Wikia is not accessible if you’ve made further modifications. Remove the custom ad blocker rule(s) and the page will load as expected.

A Wikia-hálózat

Véletlen wiki