FANDOM


A direkt marketing, más néven közvetlen üzletszerzés egy módszer, mely abból áll, hogy a hirdető közvetítő média nélkül, közvetlenül a célszemélyhez fordul hirdetésével.

Hagyományos hirdetések esetében a hirdető különféle közvetítő csatornákat, médiákat vesz igénybe a hirdetése célba juttatásához. Ez általában tévé, újság, plakát, szórólap, de minden olyan média, amely nem közvetlenül egy személyhez, hanem egy, vagy több célcsoporthoz szól.

Fontos különbség tehát a hagyományos és a direkt marketing között, hogy a direkt marketing személyre szóló hirdetéseket használ.

Csatornák Szerkesztés

A direkt marketing esetében nincs közvetítő média, a hirdető különféle módszerekkel közvetlenül keresi meg a célszemélyeket.

E-mail Szerkesztés

Ez a módszer képezi a Spamwiki fő profilját, hiszen gyakran élnek vissza különböző vállalkozások ezzel a módszerrel. A hatályos törvények ugyanis kimondják, hogy csak annak küldhető elektronikus hirdetés, aki ehhez előzetesen hozzájárult[1]. Ez az opt-in módszer.

A gyakorlatban azonban sokszor kapunk elektronikus reklámlevelet olyan személytől, vagy vállalkozástól, akinek nem adtunk ehhez előzetes hozzájárulást. Az ő elektronikus küldeménye a spam. A reklámtartalmú e-mail előzetes engedély nélküli küldője a spammer, maga a cselekmény pedig a spamelés. A spamelés Magyarországon törvénytelen. A spameket a Pellengéren közszemlére tehetjük, de különböző hatóságoknál és terjesztésben közreműködő szolgáltatóknál be is jelenthetjük.

Postai küldemény Szerkesztés

Ez a postaládákba kerülő személyre szóló, megcímzett postai küldemény.

Nem tévesztendő össze a minden postaládába bedobott szórólapokkal és reklámújságokkal, melyek a hagyományos marketinget képezik, ahol a közvetítő média a papír alapú szórólap, vagy kiadvány.

A törvényi szabályozás szerint bárkinek küldhető ilyen reklámlevél, aki ezt meg nem tiltja. Ez az úgynevezett opt-out módszer. A hirdető a központi lakcímnyilvántartásból vásárolhat címeket, de akár a telefonkönyvekből, vagy más katalógusokból is kigyűjtheti postacímünket. Egy nyilatkozattal megtilthatjuk, hogy adatainkat a központi lakcímnyilvántartásból kiadják.

Telefon Szerkesztés

Ez a telemarketing. Ebben az esetben a hirdető telefonon keresztül éri el a célközönséget. Ez is közvetlen módszer tehát, és személyre szóló, hiszen a hirdető, vagy megbízottja a telefonhívást személyre szólóan, céltudatosan kezdeményezi.

A telefonszámok legkönnyebben a telefonkönyvekből gyűjthetők.

A kéretlen reklámtartalmú telefonhívásokat nevezzük telefonos spamnek.

Fax Szerkesztés

Reklámtartalmú üzenetek faxon keresztül is továbbíthatók. Szintén közvetlen módszer, egyedi címzetteknek szól.

A kéretlen reklámtartalmú telefax üzenet a junk fax.

SMS Szerkesztés

A reklámüzenet ilyenkor SMS-ben érkezik.

A kéretlen SMS reklámüzenet az mobilspam.

MMS Szerkesztés

A reklámüzenet ilyenkor MMS üzenetben érkezik.

A kéretlen MMS reklámüzenet az MMS-spam.

Törvényi háttér Szerkesztés

A postai küldemények tekintetében jelenleg egyértelműen az opt-out módszer van érvényben. Ezekszerint mindenkinek küldhető postai úton reklámkiadvány, aki ezt külön meg nem tiltja.

A többi csatorna esetén más a helyzet: igaz, hogy sem a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 2001. évi CVIII. törvény, sem a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, sem pedig a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény nem tér kifejezetten ki a telefonon, telefaxon, SMS-ben, vagy MMS-ben történő reklámcélú megkeresésekre, az adatvédelmi biztos a 2006-os választás tapasztalatai nyomán kiadott egy nyilatkozatot[2], melyben az elektronikus hirdetések közé sorolta az előre rögzített telefonüzeneteket, valamint a telefaxon, SMS-ben, MMS-ben, vagy más, hasonló úton terjesztett reklámüzeneteket is.

Ezen felül 2007-ben az akkori Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (a GKM) GKM/6357/2007. iktatószámon kiadott egy tervezetet[3], mely kiterjeszti az opt-in módszert a telefonon, telefaxon, SMS-ben és MMS-ben történő megkeresésekre is.

A helyzet tehát nem egyértelmű, tisztázása szükséges.

Egy biztos: megtilthatjuk, hogy személyes adatainkat felhasználják, vagy továbbadják azok a cégek, melyek direkt marketing anyagokat küldenek nekünk.

Tilalmi lista Szerkesztés

Más néven Robinson-lista. Minden állampolgárnak jogában áll, hogy kinyilvánítsa, hogy nem kíván direkt marketing megkereséseket kapni. A jelenleg hatályos törvényi szabályozás (az 1995. évi CXIX. törvény szerint minden direkt marketing tevékenységet folytató cégnek tilalmi listát kell vezetnie, melyre föl kell vegyék azokat a személyeket, akik megtiltották a direkt marketing megkeresést náluk. A cég nem küldhet direkt marketing anyagot a tilalmi listáján szereplőknek.

Magyarországon sajnos nem létezik központi tilalmi lista. A központi tilalmi lista azok számára volna hasznos, akik nem szeretnék minden egyes direkt marketing vállalkozásnál külön-külön letiltani a direkt marketing megkeresést, hanem egyetlen nyilatkozattal szeretnének megszabadulni minden direkt marketing megkereséstől.

Személyes adataink felhasználását és továbbadását bármikor megtilthatjuk: Személyes adataink felhasználásának megtiltása

Források Szerkesztés

  1. Elektronikus levél csak előzetes hozzájárulás birtokában küldhető. Lásd az Ektv 14. §-ának (2). bekezdését.
  2. Az adatvédelmi biztos nyilatkozata
  3. A tervezet szövege

Kapcsolódó szócikkek Szerkesztés

Külső hivatkozások Szerkesztés

Ad blocker interference detected!


Wikia is a free-to-use site that makes money from advertising. We have a modified experience for viewers using ad blockers

Wikia is not accessible if you’ve made further modifications. Remove the custom ad blocker rule(s) and the page will load as expected.

A Wikia-hálózat

Véletlen wiki