- 0 Vita
-
Magyarországi spamtörvény
A Magyarországon érvényes spamtörvénynek a 2001. évi CVIII. tv. (röviden Ektv vagy Ekertv) és az azt később módosító törvények[1] előírásait tekintjük. A 2008. évi XLVIII. tv. (röviden Grt) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy „... reklám természetes személynek mint reklám címzettjének közvetlen megkeresése módszerével, így különösen elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz útján ... kizárólag akkor közölhető, ha ahhoz a reklám címzettje előzetesen egyértelműen és kifejezetten hozzájárult.”[2]
Tartalomjegyzék |
Története 
Szerkesztés
A törvényt 2001. december 24-én hirdették ki és 2002. január 23-án lépett hatályba. Azóta négyszer módosult, legutóbb 2008 szeptemberében.[1] A spamküldés ezen túl még egy sor másik törvény megsértését is jelentheti.
A 2007. évi XCIV. törvény egyértelműsítette, hogy a tipikusan magyar sajátosságnak tekinthető úgynevezett engedélykérő spam is törvényellenes, illetve a Nemzeti Hírközlési Hatóság már kikérheti egy internetszolgáltatótól a kéretlen leveleket küldő adatait.
Az e-mailes reklámlevelek opt-in rendszerben küldhetők, de a 2009. március 1-én hatályba lépett 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grt.) módosítása alapján egyértelműen céges levélcímekre (például a info@cegnev.hu címre) előzetes engedély nélkül is küldhető reklám, de azt kérésre többé nem szabad megismételni. Ez a vállalati opt-out rendszer, mely gyakorlatilag megteremtette Magyarországon a törvényes spam típusát.
A Grt. 6. § (2) bekezdés eredeti szövege alapján a reklámlevelek küldéséhez hozzájáruló személynek nevét, valamint lakcímét is nyilvántartásba kellett venni, ezt a kitételt azonban 2009 júniusában az Országgyűlés törölte a törvényből.[3]
Olyan reklámok esetében, melyek küldéséhez életkori sajátosságokat is figyelembe kell venni (például pornográfia esetében), a nyilatkozó születési helyét és idejét is el kell kérni. A (3) bekezdés alapján a nyilatkozat bármikor ingyenes visszavonható, az adatokat pedig a nyilvántartásból azonnal és maradéktalanul törölni kell.
A hatóság Szerkesztés
Hozzáadta: BlogadminA kéretlen reklámlevelek miatt 2006 óta a 2004. január 1-jén megalakult Nemzeti Hírközlési Hatóság hivatala (NHH) járhat el a 2003. évi C. törvény alapján. A bejelentés után kéretlen elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás indul, mely keretében elektronikus kereskedelmi bírságot szabhat ki a hatóság.
A büntetés Szerkesztés
A büntetés figyelmeztetés vagy bírságolás. A többször kiszabható kereskedelmi bírság összege 50 000–500 000 forint lehet, melyet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) is behajthat. A várható legnagyobb büntetés így – a forint–euró árfolyamtól függően – nem éri el a 2000 eurót, mely az Európai Unió tagországainak hasonló rendelkezéseihez képest alacsony összegnek számít.
2009. augusztus 10-től a Btk. 177/A § módosulása miatt a személyes adatok – így az elektronikus levelezési címek is – üzletszerű kereskedelme, gyűjtése önmagában is vétségnek minősül, így a spammer elvileg egyéves börtönbüntetésre is számíthat.[4]
Jegyzet Szerkesztés
- ^ 1,0 1,1 Az eredetit módosító törvények: 2003. évi XCVII., 2005. évi CLXXI., 2007. évi XCIV. és 2008. évi XLVIII. törvény.
- ↑ A teljes szöveget lásd a törvényben.
- ↑ Világgazsaság Online: Újra lehet hírlevelet küldeni! - Ismét változik a „spamtörvény”
- ↑ IT café: Augusztustól börtönnel büntethető a spamküldés
Kapcsolódó hírek Szerkesztés
- 2009. július 29.: Szigorodhat a spammerek büntetése
- 2009. június 30.: Ismét módosul a hazai spamtörvény
- 2008. szeptember 2.: Szeptembertől változik a spamtörvény
Kapcsolódó szócikkek Szerkesztés
- 2001. évi CVIII. tv.
- Bejelentés az NHH-nak
- Bejelentési módok
- Magyar esetek
- Mintalevelek
- Spamtörvény
- Törvények
- Törvényes spam
