FANDOM


2007 áprilisában Nagy Vilmos, az Ipoly Unió Környezetvédelmi és Kulturális Egyesület munkatársa állásfoglalást kért dr. Péterfalvy Attila adatvédelmi ombudsmantól abban a kérdésben, hogy a levelezőlisták e-mail-címét megilleti-e a személyes adatok védelme, hasonlóan a magánszemélyek címéhez. Az adatvédelmi biztos válasza a következő:

	Ügyiratszám:   634/P/2007-3
	Ügyintéző:	dr. Keszey Gábor
	Telefon:	06 1 475-71-85


Nagy Vilmos Úr részére

*****@*********.hu


Tisztelt Nagy Vilmos Úr!

Megkaptam beadványát, melyben azzal kapcsolatban kéri állásfoglalásomat, hogy 
személyes adatnak minősül-e egy szervezet levelezőlistájának elektronikus 
levélcíme. Elmondása szerint az utóbbi időben több alkalommal kaptak kéretlen
elektronikus levelet a levelezőlistán szereplő e-mail címekre, melyek közül több 
természetes személyekhez kapcsolódik. Az üggyel kapcsolatban az alábbi állásfoglalást
teszem.

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi 
LXIII. törvény (a továbbiakban Avtv.) 2. § 1. pontja szerint: „személyes adat: 
bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a 
továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az 
érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig 
megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy 
különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt - közvetlenül vagy közvetve - név, 
azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, 
kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet.”

Bár a levelében kifogásolt elektronikus levelek nem konkrétan egy meghatározott 
személyhez kapcsolódó elektronikus levélcímre érkeztek, hanem egy levelezőlistára, 
azonban ezen keresztül az elektronikus hirdetések közvetlenül eljutottak a listán 
szereplő érintettekhez. A fenti törvényi meghatározás alapján így a levelezőlista 
e-mail címe személyes adatnak minősül.

2002. januárjában lépett hatályba az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, 
valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről 
szóló 2001. CVIII. törvény (a továbbiakban: Ekt.), amely megteremtette a kéretlen 
üzleti célú levelek (spam-ek) jogi szabályozását. 

Az Ekt. 14. §-ának (1) – (8) bekezdései szerint, a küldött elektronikus hirdetéssel 
kapcsolatban világosan és egyértelműen azonosítható módon tájékoztatást kell adni 
annak hirdetés jellegéről és az elektronikus hirdető, illetve elektronikus hirdetés 
elektronikus levelezés útján történő küldése esetén a valós feladó személyéről, amint
 az hozzáférhetővé válik a az igénybe vevő számára. Fontos, hogy kizárólag az igénybe
 vevő egyértelmű, előzetes hozzájárulásával küldhető elektronikus úton, levelezés 
során elektronikus hirdetés. Továbbá az elektronikus hirdető, az elektronikus 
hirdetési szolgáltató és az elektronikus hirdetés közzétevője köteles nyilvántartást 
vezetni azokról, akik számára bejelentették, hogy kívánnak elektronikus hirdetést 
kapni. Nem küldhető elektronikus hirdetés annak, aki nem szerepel ebben a 
nyilvántartásban. Azt, aki a lemondási címen megtiltotta, hogy részére e-mailt 
küldjenek, törölni kell a nyilvántartási listáról. A küldés tilalma az elektronikus 
hirdető, az elektronikus hirdetési szolgáltató és az elektronikus hirdetés 
közzétevője által küldendő összes elektronikus hirdetésre vonatkozik.

Az Ekt. mind a természetes, mind a jogi személyek és jogi személyiséggel nem 
rendelkezők részére tiltja az elektronikus hirdetések küldését, ha előzetesen nem 
járultak hozzá. Amennyiben a bepanaszolt előzetes hozzájárulás hiányában küld 
elektronikus hirdetést, az érintett a Nemzeti Hírközlő Hatóság felügyeleti eljárását 
kérelmezheti az adatkezelő ellen.  A Hatóság eljárására a közigazgatási hatósági 
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt kell 
alkalmazni. Az elektronikus hirdetéssel összefüggő gazdasági reklámtevékenységre 
vonatkozó rendelkezések megtartását a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, illetve a 
megyei (fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőségek ellenőrzik, amelyek a gazdasági 
reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény szerint járnak el. Az Ekt. 
szankcióit tekintve, ha az eljáró szerv az eljárás során megállapítja az 
elektronikus hirdetés jogsértő voltát, elrendelheti a jogsértő állapot 
megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását. Ezenkívül az
eljáró szerv határozatával elektronikus kereskedelmi bírságot is kiszabhat azzal
szemben, aki a jogsértést elkövette. A bírság többszörös jogsértés esetén halmozottan
is kiszabható.
Tekintettel az Avtv.-re az adatkezelők kéretlen üzleti célú levélküldése adatvédelmi 
szempontból azért kifogásolható, mert a levelezőlistán keresztül természetes 
személyek e-mail címeire küldték el elektronikus hirdetéseket. 
Annak érdekében, hogy az ügyben vizsgálatot folytathassak le, kérem adja meg azon 
adatkezelők adatait, akiktől a kéretlen elektronikus hirdetések érkeztek.

Továbbá felhívom a figyelmüket, hogy az ügyben Önök bírósági eljárást 
kezdeményezhetnek, így az Ekt. szankciói mellett az Avtv. és a Polgári Törvénykönyv 
szankciói is érvényesülhetnek. 
A személyes adatok védelmével és a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos 
kérdéseivel kérem a jövőben is forduljon hozzám bizalommal.


Budapest, 2007. április "       "

Üdvözlettel


Dr. Péterfalvi Attila

Kapcsolódó szócikkek Szerkesztés

Ad blocker interference detected!


Wikia is a free-to-use site that makes money from advertising. We have a modified experience for viewers using ad blockers

Wikia is not accessible if you’ve made further modifications. Remove the custom ad blocker rule(s) and the page will load as expected.

A Wikia-hálózat

Véletlen wiki