FANDOM


Spamtörvény

Jog.png

Bejelentési módok
Magyarországi spamtörvény
Törvények
Törvényes spam

2001. évi CVIII. törvény
2007. évi XCIV. törvény
2008. évi XLVIII. törvény

Ajánlás szolgáltatóknak
Doménregisztrátoroknak
Szolgáltatók elérhetőségei

2010-es spamstatisztika ··· Mintalevelek

A spamtörvény minden olyan törvény, amely a kéretlen reklámlevelek ellen irányul. Magyarországon 2001-ben született először ilyen törvény, melyet később többször módosítottak.

Az USA-ban Szerkesztés

Az Amerikai Egyesült Államokban már hosszú évek óta komoly problémát jelentenek a spamek. Fontos lépést hozott volna a Smith-féle törvénytervezet, de végül nem valósult meg. Az első komolyabb lépést a 2003 decemberében aláírt CAN-SPAM nevű törvény jelentette, ám ez sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Az államok szabályozás eltérő lehet, de általában szigorú: míg Virginiában 25 000 dollár/nap büntetés is kiszabható, a szövetségi törvény 100 dollár/spam büntetést engedélyez.[1]

Az EU szabályozása Szerkesztés

Az Európai Unió hamarabb készített átfogó spamtörvényt, mint az USA, azonban minden problémát ezzel a 2002-es törvénnyel sem sikerült megoldani: az Unión kívülről érkező kéretlen levelek ellen nem nyújt védelmet. Az első európai kártérítésre mégis 2005 végéig – 2006 elejéig kellett várni, amikor Nigel Roberts beperelt egy spammert.

Az Európai Tanács 2008. június 12-én elfogadott irányelve szerint a telefontársaságoknak és internetszolgáltatóknak jelenteniük kellene az adatkiszivárgásokat, a banki és „webkettes” szolgáltatást végzőknek azonban nem.[2] Az irányelv az E-Privacy nevet kapta.[3] A 13. pontja egyszerűsítené az internetszolgáltatók és cégek számára a spamellenes harcot (úgy is mint a junk faxokat küldő vagy kéretlen telefonhívásokat használó vállalatok elleni fellépést is).[4]

2009 októberében az Európai Bizottság fokozottabb fellépést kért a tagállamoktól a magánélet internetes védelme érdekében, e körben pedig a levélszemetelők ellen, valamint országok közötti együttműködést sürget, mivel az EU állampolgárainak 65%-át rendszeresen zaklatják kéretlen reklámlevelekkel.[5] Vizsgálatuk szerint a legtöbb spammel kapcsolatos hatósági eljárásra Spanyolországban, Szlovákiában és Romániában kerül sor, míg a legnagyobb bírságokat Hollandiában (egymillió euró), Olaszországban és Spanyolországban szabták ki.[6]

Ausztria Szerkesztés

A 2003-ban hozott távközlési törvény értelmében Ausztriában tilos e-mailben vagy SMS-ben előzetes hozzájárulás nélkül hirdetést küldeni. Spamnek akkor tekintenek egy e-mailt, ha több mint ötven címre vagy direkt marketing célból küldték el. A törvénysértésért akár 37 000 eurós bírság járhat.[7]

Dánia Szerkesztés

Dánia számára a 2000-ben született törvény engedékenysége jelentette a problémát. 2005 decemberében a dán fogyasztóvédelmi és családügyi miniszter, Lars Barfoed a spambírság emelését szorgalmazta, mivel a büntetési tétel (üzenetenként száz korona) kifizethető volt a spammerek bevételéből. Az ügyet a Debitel nevű telekommunikációs társaság esete hozta napvilágra: a bíróság a céget 400 000 koronára (akkori árfolyamon: 53 000 euróra) büntette – az új törvény szerint az összeg már a 650 000 eurót is elérte volna.

Egyesült Királyság Szerkesztés

2003 óta a vállalatok csak meglévő partnereiknek, felhasználóinknak küldhetnek kereskedelmi célú üzenetet e-mailben vagy SMS-ben, ha lehetőséget adnak a leiratkozásra. Külső személyeknek csak előzetes beleegyezés után lehet reklámot küldeni. A törvény kritikusai már életbelépése előtt erőtlennek nevezték az új törvényt.[8]

A törvény megsértése 5000 fontos bírságot vonhat maga után a bíróság előtt vagy esküdtszéki szakaszban korlátlan méretűt.

Finnország Szerkesztés

A finn adatvédelmi törvények alapján nem küldhető kéretlenül kereskedelmi üzenet magánszemélyek vagy hírcsoportok számára. Magáncímek esetében opt-in, vállalati címzettek esetében opt-out rendszert írnak elő.[9]

Hollandia Szerkesztés

Hollandiában 2004 májusában született meg egy kéretlen üzenetekre vonatkozó törvényi szabályozás, az első bírsági eljárásig pedig decemberig kellett várni, amikor az OPTA távközlési bizottság három különálló bírságot szabott ki. A legsúlyosabb büntetést egy magánszemély kapta: neki 42 500 eurót kellett fizetnie. A nagyságában második büntetést egy nyomda kapta, a Gorenendaal, a harmadikat pedig mobilspamért a Yellow Monday.

Németország Szerkesztés

Németország ellen 2004-ben szerződés-megsértési eljárást kezdeményezett az Európai Unió, mert a szabályozás szerint 2003 októberéig meg kellett volna alkotniuk egy spamtörvényt, ez azonban az ország vezetése egyáltalán nem találta sürgető problémának.

A németországi Fogyasztóvédő Központ (VZBV) számára az egyre növekedő panaszáradat mellett komoly problémát jelent, hogy a spamek 90%-a külföldről érkezik. Éppen ezért a VZBV egy szigorú spamtörvény megalkotását sürgeti az országban. Egy 2005-ös törvénytervezet szerint 50 000 eurós büntetést szabhatnának ki a spammerekre. 2009 augusztusáról ugyanekkora büntetésre számíthatnak a jogellenes telemarketinges próbálkozások.[10]

2006 októberének a végén a Microsoft pert nyert egy ismeretlen német spammerrel szemben, aki hotmailes címet használt a kéretlen reklámlevelek küldéséhez. A bírság 314 000 dollár volt.

2006 decemberében pedig két betárcsázós csalót ítéltek el jogerősen: a két férfi közül az egyikre négy év, a másikra harminckilenc hónap letöltendő szabadságvesztést róttak ki.

Olaszország Szerkesztés

Olaszországban 2003-ban elégelték meg az elképesztő mennyiségű kéretlen reklámüzenetet, ezért bevezették az opt-in rendszert. Egyszerre három törvény is tiltja a spamküldést: ezek megszegése 500–5000 eurós többször kiszabható pénzbírságot vagy akár hároméves börtönbüntetést is maguk után vonhatnak.[11]

Az Európai Bizottság 2009. októberi vizsgálata szerint a második legnagyobb bírságot kiszabó országa, mivel 570 000 eurós büntetést is szabtak ki spamküldés miatt.[6]

Románia Szerkesztés

Az országban 2007 óta a Hír- és Távközlési Felügyelet, az ANRCTI járhat el az elektronikus kereskedelmet szabályozó törvény (365/2002) megsértése esetén. Az első büntetésre 2008. március 5-én került sor, amikor egy adósságvizsgáló céget 1000 lej bírság megfizetésére köteleztek.[12] Jelenleg az EU-ban az egyik legtöbb spammel kapcsolatos eljárás Romániában indul meg.[6]

Más országok Szerkesztés

Ausztrália Szerkesztés

Ausztráliában 2004. április 10-e óta van érvényben a ma is használatos Spam Act 2003. Az első személy, akit ezen törvény alapján vád alá helyeztek, Wayne Mansfield volt. Az első vállalat, amelyet megbüntettek, szintén az övé: 2006 októberének végén a Clarity1 Pty Ltd. több millió dolláros bírságot kapott. 2006. július 16. óta azonban az országban működő internet- és/vagy e-mail-szolgáltatóknak kötelező spamszűrést biztosítaniuk és felvilágosítást adniuk a kéretlen reklámlevelekkel kapcsolatban.

2006 szeptemberében az ausztrál rendőrség a holland hatóságokkal együttműködve egy olyan ismeretlen személy ellen indított eljárást, aki egymaga legalább kétmilliárd kiküldött kéretlen reklámlevél miatt felelős. A büntetési tétel az ő esetében egymillió ausztrál dollár lenne naponta.[13]

Dél-Korea Szerkesztés

Dél-Koreában komoly gondot okoz a különösen nagy spamaktivitás, de a hatóságok majdnem 2007-ig csak pénzbüntetéssel sújthatták a tevékenységet. A szabályzat szigorítása, és a börtönbüntetés engedélyezése után egy billiós nagyságrendű spammer, Kim Ha-Na már ezzel néz szembe.

Kanada Szerkesztés

Kanadában olyan lassan készült el a spamellenes szabályozás, hogy még civil szervezet is alakult a siettetésére, a CAUCE. Az utolsó G8-as ország volt, amely a spamproblémával foglalkozni kezdett, így a spammerek kedvelt helye lett, ami miatt 2008-ban a teljes internetes spamforgalom 4,7%-áért volt felelős napi kilencmilliárd kéretlen reklámlevéllel, ezzel a negyedik lett a spamküldő országok között.[14]

2008. május 7-én lépett életbe a PIPEDA nevű spamtörvénye.[15]

Kína Szerkesztés

Kína az USA mögött általában dobogós spamsújtotta ország (2005-ben az összes spam 22,3%-a kínai volt). Éppen ezért a 2006. március 30-án módosult spamtörvény már 3000 eurós büntetést helyez kilátásba, de nemcsak a spammerek, hanem azon internetszolgáltatók ellen is, amelyek nem tesznek meg minden lépést a spamek visszaszorítása érdekében.

2007 végén még tovább szigorították a törvényt: reklámlevelet csak előzetes beleegyezés és leiratkozás biztosítása mellett is csak akkor lehet küldeni, ha a címzett megadja valódi nevét, postacímét és telefonszámát is. A törvény szerint elvileg akár egymillió hongkongi dollár bírságot is kaphatnak a törvénysértő szolgáltatók, de valójában csak figyelmeztetni szokták a vállalatokat.[16]

Norvégia Szerkesztés

A Norvég Királyság a spamek által kevésbé sújtott országok közé tartozik. A legemlékezetesebb eset a The Coca-Cola Company által végzett 2006 októberének elején lezajlott reklámkampány, amely keretében a vállalat fórumspameket küldött, a reklámtörvény megsértéséért pedig megbüntették.

Oroszország Szerkesztés

Oroszországban a spamtörvény hiánya, így az, hogy a spamtevékenység gyakorlatilag teljesen legális, több problémát és komoly fölháborodást is okoz. Erre a legjobb példa Vardan Kushnir esete, akit később meggyilkoltak. A mobilspamek esetében azonban komolyabb a fellépés: bár konkrét szabályozás erre sem létezik, a Dmitry Androsov nevű spammert végül meg tudták büntetni.

Svájc Szerkesztés

Svájcban 2007 áprilisa óta bünteti a törvény a spamküldést és azt is, ha valaki nem védekezik megfelelően az ellen, hogy az ő gépéről kéretlen reklámleveleket küldjenek. Bár Svájc spamforgalmának mindössze egy százaléka érkezik belföldről, a tevékenységet súlyosan szankcionálják: három év börtönbüntetés és 100 000 svájci frank járhat érte.[17]

Vietnám Szerkesztés

2008 augusztusától 80 millió vietnámi dong, azaz 5000 dolláros bírság jár Vietnámban kéretlen reklámlevelek küldéséért. Külön, kisebb összeggel büntetik a spamware szoftverek terjesztését és az address harvesting technika használatát.[18]

A magyarországi helyzet Szerkesztés

Nagyito.png Fő szócikk: Magyarországi spamtörvény

Az 1997-ben megjelent reklámtörvény még nem említi külön az e-maileket, de nyilvánvalóan vonatkozott ezekre is, így kötelezővé tette a reklámüzenetek elkülönült kezelését és a reklámjelleg ismertetését. Ez azonban nem volt hatással a hazai spamtevékenységre. Kéretlenül reklámüzenetet küldeni nálunk 2002 tavasza óta tilos.

A több esetben módosult 2001. évi CVIII. törvény (Ekertv.) az „elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről” szól. Egyértelműen megállapítja, hogy minden természetes személynek küldött elektronikus hirdetés (legyen az e-mailben vagy akár SMS-ben, MMS-ben stb. terjedő) csupán úgynevezett opt-in rendszerben érkezhet, azaz a címzett előzetes hozzájárulása után. Céges e-mail címekre (például info@cegnev.hu cím esetében) küldött levélnél opt-out rendszer működik: csak akkor számít törvénysértőnek az üzenet, ha a címzett cég korábban már arra kérte a reklámozót, hogy ne küldjön a címre hirdetést tartalmazó levelet.

A törvény rendelkezik arról is, hogy panasz esetén a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala az illetékes szerv, náluk lehet kéretlen elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárást kezdeményezni, így a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség ezután csak reklámfelügyeleti eljárást indíthat, azaz a hirdetés tartalma miatt kezdeményezhet eljárást, a kéretlen küldés miatt nem.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala megtilthatja a jogsértő magatartás folytatását, illetőleg 50 000–500 000 forintig terjedő elektronikus kereskedelmi bírságot szabhat ki (ez nem zárja ki, hogy a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség is megbírságolja a tettest).

Források Szerkesztés

  1. Index: Hadjárat indul a spam ellen
  2. futureZone: Neue EU-Offensive gegen Spam (német)
  3. Az E-Privacy szövege? (angol)
  4. SG.hu: Új európai uniós irányelv a spam ellen
  5. PC Fórum: Keményebben büntetné a spammereket az EU
  6. ^ 6,0 6,1 6,2 SG.hu: Egységesebb spam elleni harcot sürget az EU
  7. Sütő János: SPAMtelenül (SZAK Kiadó, 2008), 15. o.
  8. The Register: UK anti-spam law goes live (angol)
  9. Sütő János: SPAMtelenül (SZAK Kiadó, 2008), 16. o.
  10. SG.hu: 50 000 eurós büntetés kéretlen telefonos reklámokért
  11. Index: Börtönbe vetik az olasz spammelőket
  12. Transindex: Kiosztották Románia spam-történetének első büntetését
  13. Kétmilliárd e-mailt küldött a rekordspammer
  14. CBCnews: Canada source of over 9 billion spam messages a day: study (angol)
  15. Email Marketing Reports: Anti-spam laws in Canada (angol)
  16. Origo: Hongkong a világ spamfőrvárosa
  17. Jogi Fórum: Svájc bünteti a spameket
  18. VietNamNet: Spam senders face $5,000 fine (angol)

Kapcsolódó szócikkek Szerkesztés

Bronzcsillag.png
Ez a szócikk egyike a Spamwiki legjobbjainak, így megkapta a kiemelt cikkeknek járó bronzcsillagot.

Kapcsolódó hírek Szerkesztés

Stat.png
Ez a szócikk egyike a Spamwiki leglátogatottabbjainak.

Ad blocker interference detected!


Wikia is a free-to-use site that makes money from advertising. We have a modified experience for viewers using ad blockers

Wikia is not accessible if you’ve made further modifications. Remove the custom ad blocker rule(s) and the page will load as expected.

A Wikia-hálózat

Véletlen wiki