Mivel a 2008. október 31-én tett bejelentésem nyomán a 2004. évi CXL. törvény által biztosított egy+egy hónap után sem kaptam választ a Nemzeti Hírközlési Hatóságtól a mediahoszting.com spamkampányai kapcsán, elektronikus levélben fordultam a hivatalhoz azzal kapcsolatban, hogy hol áll az ügy. A kapott választ az alábbiakban adom közre:

Feladó:	SPAMBEJELENTES <spam-bejelentes@nhh.hu>
Címzett:	Sipos Zoltán <blogadmingmail.com>
Tárgy:	Re: Érdeklődés
Érkezett:	2009. január 6., 14.55
Tisztelt Sipos Zoltán Úr! A 2009. január 5-én elektronikus levélben feltett kérdésére a következőt válaszolom: A Nemzeti Hírközlési Hatóság az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ekertv.) 16/C § (1) bekezdése szerint az elektronikus levélben, vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz útján természetes személynek küldött kéretlen elektronikus hirdetések miatt kérelemre, vagy hivatalból indít eljárást. Kérelemnek azokat az eljárás megindítására irányadó beadványokat lehet tekinteni, amelyeket a Hatóság által erre a célra rendszeresített űrlapot megfelelően és hiánytalanul kitöltve nyújtottak be. (Ekertv. 16/C § (3) bekezdés) Az űrlapot a Hatóság az Internetes honlapján teszi közzé, onnan bárki számára szabadon elérhető. A bármilyen más módon - így egyszerű szabad szöveges elektronikus, vagy papíralapú levélben, vagy bármilyen más elektronikus vagy papíralapú űrlapon, ideértve a hatósági űrlap korábbi, már nem használatos verzióit is - tett beadványokat a Hatóság bejelentésként kezeli. A kérelem benyújtása előtt ezért a kérelmezőnek mindenképpen indokolt meggyőződnie arról, hogy az általa kitöltött űrlap valóban a Hatóság által aktuálisan használttal megegyező-e. Amíg a szabályosan benyújtott kérelmek esetében az eljárás megindítása a Hatóságnak kötelessége, a bejelentések alapján a Hatóság hivatalból indíthat eljárást mérlegelés alapján. A bejelentések alapján tehát a Hatóság nem minden esetben indít eljárást, így határozatot, vagy más döntést sem minden bejelentés ügyében hoz. További különbség a kérelem és a bejelentés alapján folyó eljárások között, hogy míg a kérelem benyújtóját (kérelmező) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) alapján az ügyfél jogai illetik az eljárásban, így - többek között - a döntések ellen fellebbezési joga is van, a bejelentés benyújtója az eljárásban nem ügyfél, így az ezzel kapcsolatos jogok sem illetik meg. Amennyiben a bejelentés alapján a Hatóság hivatalból eljárást indított, akkor az adott ügyben született döntést a bejelentőknek ennek ellenére elküldi, ennek azonban csak tájékoztató jellege van, a bejelentő a döntéssel kapcsolatban - az előzőekben írtaknak megfelelően - jogorvoslattal nem élhet. Ugyanakkor a bejelentések nagy számára tekintettel a Hatóság nem értesíti azokat a bejelentőket, akiknek a bejelentése nyomán nem indult eljárás. Tájékoztatom továbbá, hogy a Hatóság az eljárások hivatalbóli megindítása során a bejelentésben megjelölt elektronikus hirdetések tartalmát csak abból a szempontból vizsgálja, hogy: - azok tartalmilag a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Grtv.) 3. § d) pontja szerinti gazdasági reklámnak, illetve az Ekertv. 14. § (1) és (2) bekezdése szerinti elektronikus hirdetésnek minősülnek-e, és nem esnek-e az Ekertv. 14. § (3) bekezdés szerinti kivételek körébe - az Ekertv. 1. § szerinti hatálya alá tartoznak-e mivel ezek bármelyikének hiányában a Hatóságnak nincsen hatásköre az adott ügyben eljárni. Egyébként azonban a küldemény tartalma a Hatóság hatáskörébe tartozó eljárások szempontjából közömbös, ideértve azt is, ha a reklámozott termék, vagy szolgáltatás, vagy a reklámozás módja - a kéretlen küldésen túlmenően - jogszabálysértő. Az ilyen jogsértések miatt a hatályos jogszabályok alapján más szerveknél lehet eljárásokat kezdeményezni. Fontos kiemelni a fentiek mellett még azt is, hogy a Hatóság a kéretlen elektronikus hirdetésekkel kapcsolatos eljárásaiban csak a Ket., illetve az Ekertv. szerinti hatásköröket gyakorolhatja, a tényállás felderítése érdekében csak az ott megjelölt eljárásbeli eszközökkel élhet. Ezek az eszközök nem minden esetben teszik lehetővé, hogy egy kéretlen hirdetés hirdetője, vagy a hirdetés közzétevője a kellő bizonyossággal kideríthető, a jogsértés megfelelően bizonyítható legyen. Az Ön által említett, szoftverek letöltését jellemzően emelt díjas SMS-ekért lehetővé tevő oldalakat népszerűsítő hirdetések esetében a tapasztalat szerint sok esetben a tényállás megfelelően bizonyított módon nem deríthető fel, mivel az érintettek maguk is tudatában vannak az általuk folytatott tevékenység jogellenes mivoltának. Amennyiben a tényállás megfelelően nem deríthető fel, akkor a Hatóság a kérelemre indult eljárást megszünteti, hivatalból pedig nem indít eljárást, vagy a már folyó eljárást megszünteti, mivel a lefolytatástól eredmény nem lenne várható. Tekintettel a fentiekre, a Hatóságnak elektronikus levélben küldött bejelentések közül a Hatóság csak azokkal kapcsolatban küld a bejelentőnek bármilyen választ, amelyek alapján hivatalból eljárást indított. Így valóban előfordul az az Ön által írt eset, hogy a bejelentő a beadványára nem kap választ, ez azonban a bejelentések jelenlegi száma mellett sajnálatosan nem kerülhető el. Bízom benne, hogy kérdésére megfelelő választ sikerült adnom. Üdvözlettel: dr. Ádám Szilveszter szabályozási munkatárs Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala Informatikai Szabályozási Igazgatóság

A hivatal tehát kifejti, hogy az NHH weboldalán megadott spam-bejelentes@nhh.hu címre küldött bejelentések azért nem minősülnek valódi bejelentésnek, mert nem az általuk készített űrlapon történik (bár pontosan azokat az adatokat tartalmazza). Éppen ezért ügyfélnek sem tekintenek, eljárást csak akkor indítanak, ha akarnak, az pedig, hogy a bejelentőnek esetleg választ küldjenek azzal kapcsolatban, hogy van értelme időt szentelnie arra, hogy fölhívja a hatóság figyelmét a jogsértésre, puszta kegy. Ha küldenek választ, az csak kedvesség, nem feladatuk.

Még érdekesebb, hogy a 2008-as év legnagyobb magyarországi spammerével kapcsolatban azért nem indítanak eljárást, mert az eljárástól „eredmény nem várható”, tehát úgyse sikerül, meg se próbáljuk. Ez azt jelenti, hogy a magyar net legkomolyabb spamproblémáját jelentő warezspamek kapcsán a hivatal nem is próbálkozik a tettesek felderítésére, mert álláspontja szerint az úgysem sikerül. Szívderítő. --blogadmin ^vita 2009. január 7., 11:33 (UTC)

Ráadásul az általuk készített űrlapot Word formátumban bocsátják rendelkezésre, ami egy zárt formátum, külön szoftver megvásárlása nélkül nem használható hitelesen. 89.134.210.231 2009. január 15., 18:53 (UTC)

A dr. Ádám Szilveszter által használt törvényhelyi hivatkozások ráadásul mintha hibásak lennének, legalábbis a 2001. évi CVIII. tv.-nek az itt, a spamwikin található változatának említett részei nem igazán azt tartalmazzák, mint amit szerinte kellene. Így én egyelőre nem is látom megindokoltnak, hogy "Kérelemnek azokat az eljárás megindítására irányadó beadványokat lehet tekinteni, amelyeket a Hatóság által erre a célra rendszeresített űrlapot megfelelően és hiánytalanul kitöltve nyújtottak be. (Ekertv. 16/C § (3) bekezdés)" 89.134.210.231 2009. január 15., 19:25 (UTC)

Az NHH űrlapjáról Szerkesztés

Április elején a következő kérdést tettem fel az NHH-nak:

Tisztelt NHH!

A közelmúltban azt a tájékoztatást kaptam Önöktől, hogy "elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás megindítására vonatkozó kérelem csak a hatóság által erre a célra rendszeresített űrlapon nyújtható be".

Ezzel kapcsolatban a következő értelmezési kérdéssel fordulok Önökhöz:

A Hatóság által rendszeresített űrlappal szövegszerűen megegyező űrlapon tett bejelentést milyen mértékű és jellegű különbségek esetén tekinti a Hatóság az általa rendszeresített űrlapon benyújtottnak?

Magyarázat:

Az "űrlap" alapvetően papíralapú fogalom; az elektronikus levelezésben nehezen értelmezhető.

A "Hatóság által rendszeresített űrlap", amennyire ezt meg tudom állapítani, egy mintalevél, amely a http://nhh.hu/index.php?id=hir&cid=1279&mid=969 oldalról érhető el, és egy Microsoft Word formátumú dokumentum. Jellegénél fogva nem alkalmas arra, hogy szöveges üzemmódú levelezőprogramom segítségével kitöltsem, azonban természetesen az űrlap szövegével megegyező szövegű emailt minden további nélkül tudok írni. Ez azonban már csak tartalmában lesz azonos az űrlappal; megjelenésében, formátumában csak nagyon hasonló lesz, azonos nem. Ugyanakkor, ha a Microsoft Wordnek vagy az OpenOffice.org Writernek az NHH által használttól eltérő verziójával töltöm ki az űrlapot, szintén nem garantált, hogy külső megjelenése 100%-ig azonos lesz azzal, ahogyan az NHH a saját szoftverében látja, tehát az eltérés nem minőségi, hanem mennyiségi kérdés.

Konkrét kérdéseim:

1. Elegendő-e vajon a letölthető mintalevél utolsó oldalán található "űrlapot" reprodukálni, vagy az azt megelőző több oldalas, az eljárás rendjét az ügyfélnek elmagyarázó szöveg is minden egyes kérelem részét kell, hogy képezze?

2. Ha az űrlap szövegét a közzétett Word-dokumentumból a szövegszerkesztő "másolás" funkciójával kimásolom és egy szöveges formátumú email törzsébe illesztem, majd az emailben kitöltöm, azzal megvalósul az űrlap kitöltése, tehát kérelmem a Hatóság által erre a célra rendszeresített űrlapon benyújtottnak minősül?

3. Amennyiben az előző kérdésre "nem" a válasz, mi a helyzet egy HTML-formátumú emaillel? (A szöveges és a HTML-formátum között az a fő külőnbség, hogy a HTML-formátumban lehetőség van szövegformázásra, pl. dőlt és félkövér szedésre, míg a szöveges formátumban nem.)

4. Amennyiben a HTML-formátum sem megfelelő, a PDF-formátum elfogadható lenne? (A PDF és a HTML között sok egyéb mellett az a fő különbség, hogy a PDF a betűtípusok és az oldaltörések, margók tekintetében is azonosan jelenik meg mindenhol, míg a HTML ezekkel a kérdésekkel érdemben nem foglalkozik, a megjelenítő eszközre bízza őket.)

A szöveges, a HTML- és a PDF-formátum előnye a hordozhatóság és szabványosság; előállításuk nehézségi sorrendje megegyezik a felsorolás sorrendjével.

Válaszukat előre is köszönöm.

Tisztelettel

<aláírás>

Kíváncsian várom a választ...

--Guy- 2009. május 3., 14:34 (UTC)

Valóban jogos kérdés – bár az is az, hogy egyáltalán mi értelme ennek az űrlaposdinak, hacsak az nem, hogy így kevesebbet kell dolgozniuk. Emiatt lehet, hogy panaszt is teszek majd a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumnál. Ha megérkezett a válasz, kérlek, azt is tudasd velünk! --blogadmin ^vita 2009. május 3., 14:42 (UTC)

Sajnos tényleg joguk van ragaszkodni az űrlapjukhoz, és az mondjuk nem baj, ha emiatt tényleg kevesebbet kell dolgozniuk, hiszen akkor kevesebbe is kerülnek (haha); csak attól félek, hogy a valódi munkafolyamat valami olyasmi, hogy ha bejön egy ilyen űrlap, akkor kinyomtatják, iktatják stb, aztán valaki begépeli róla a fontos adatokat...

--Guy- 2009. május 5., 18:28 (UTC)